Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK INTÉZETE
NÉPRAJZ-KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI TANSZÉK

 

A képzésről + tanterv

Nyomtatóbarát változatPDF változat

BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz - Kulturális Antropológia Doktori Program

vezetője:

Dr. Vargyas Gábor, egyetemi tanár
PTE BTK TKI Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék

tudományos titkára:
Dr. Hesz Ágnes, egyetemi adjunktus
PTE BTK TKI Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék

TÁJÉKOZTATÓ

a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola, Néprajz - Kulturális Antropológia Doktori Program (a továbbiakban: Doktori Program)
képzési menetéről

2016. SZEPTEMBERÉTŐL ÉRVÉNYES KÉPZÉSI REND:

Az új képzés tanterve ITT.

Az új képzés időterve ITT.

 

Az új képzés leírása:

 

I. A doktori képzés felépítése, hossza:

4 év (8 aktív félév), amelyet max. 16 félév alatt lehet teljesíteni. Ezalatt összesen 240 kreditet kell összegyűjteni.

 

II. A képzés menete:

A képzés két szakaszból, egy képzési és kutatási (4 félév) és egy kutatási és disszertációs (4 félév)szakaszból áll. Tanóra rendszerű oktatásra csak az első szakaszban kerül sor, míg a második a kutatások megvalósítására, témavezetői és egyéb szakmai konzultációkra, a publikációs tevékenység megvalósulására szolgál.

 

A képzési és kutatási szakaszban félévenként - a tanterv által meghatározott - négy kurzus teljesítendő: 1. Kutatás; 2. Konzultáció; 3. Tematikus kurzusok (Kulturális antropológia, Életmód, Mentalitás, Kutatásmódszertan); 4. „A kutatástól a disszertációig. Szemináriumi műhely." (részletesen lásd alább).

 

A képzés első szemeszterében a hallgatónak teljesítenie kell egy további kurzust, a Doktori Iskola közös kurzusát (Társadalomtudományi kutatások interdiszciplináris dimenziói), melyről a Doktori Iskola tudományos titkára nyújt tájékoztatást

 

A negyedik aktív félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási-disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a hallgatónak komplex vizsgát kell tennie. E vizsga során a vizsgabizottság a hallgató tanulmányi és kutatási előmenetelét értékeli (részletesen lásd alább). A doktorandusznak a sikeres komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.

 

A kutatási és disszertációs szakaszban (4 félév) félévenként kötelezően egy konzultáció teljesítendő.

Ebben a szakaszban a hallgatóknak ún. tudományos gyakorlati tantárgyakat is teljesíteniük kell (részletesen lásd alább). E tárgyakat a hallgató bármelyik félévben felveheti.  

 

A kutatási és disszertációs szakasz (az előírt kreditek, beleértve a műhelyvitát is, teljesítése) – és egyben maga a doktori képzés – az abszolutórium (240 teljesített kredit) megszerzésével fejeződik be. A disszertáció benyújtásának módjáról és a védés menetéről bővebben lásd a PTE BTK Doktori szabályzatának 36., 41. és 42. paragrafusát.

 

 

III. A képzési és kutatási szakasz beosztása és követelményei:

1. Négy (félévente egy-egy) Kutatás kurzus. Vezeti és értékeli: a doktorandusz konzulense.

A Kutatás kurzus teljesítése: Minden hallgató számára minden félévben kötelező egy szakmai konferencián való részvétel (akár előadóként, akár hallgatóként), és egy rövid, értékelő beszámoló írása a konferenciáról. A beszámolót a hallgató konzulense értékeli.

A Kutatás szeminárium további feladatait illetve teljesítését a konzulens határozza meg és ő is értékeli.

 

2. Négy (félévente egy-egy) Konzultáció kurzus. Vezeti és értékeli: a doktorandusz konzulense.

A Konzultáció kurzus teljesítése: Minden hallgató számára minden félév végére kötelező feladat recenzió írása egy, a témájukhoz közel álló, 5 évnél nem régebbi idegen nyelvű könyvről. Terjedelem: minimum 10.000 leütés. A recenziót a hallgató konzulense értékeli.

A Konzultáció kurzus további feladatait illetve teljesítését a konzulens határozza meg és ő is értékeli.

 

3. Négy (félévente egy-egy) Tematikus kurzus, amely az ún. alapvizsgával teljesíthető. Értékelik: az adott félévért felelős oktatók. A négy téma a következő: életmód, mentalitás, kulturális antropológia, antropológiai-néprajzi módszertan. A négy aktív félév mindegyikének végén egy-egy, a félév elején meghatározott témából kell - szóbeli vagy írásbeli - vizsgát tenni. A teljesítés követelményét, és ehhez tartozó olvasmánylistát a hallgató a félév elején kézhez kapja.

 

4. Négy (félévente egy-egy) szeminárium: A kutatástól a disszertációig. Követelmények félévenként:

1. félév: Szakirodalmi beszámoló

A hallgató a saját kutatási témájához kapcsolódó szakirodalmat, a téma kutatástörténetét dolgozza fel és mutatja be szóbeli előadás formájában. A feldolgozott szakirodalom listáját és az előadás vázlatát az előadás előtt egy héttel előre megküldi a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak. A megvitatásban kötelezően részt vesznek a doktoranduszok is, akik az előre megküldött anyagból felkészülnek a vitára.

 

2. félév: Saját kutatásról szóló hallgatói beszámoló

A hallgató az előadás vázlatát az előadás előtt egy héttel előre megküldi a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak.

 

3. félév: Módszertani probléma feldolgozása és bemutatása

A hallgató a saját kutatása kapcsán felmerült módszertani kérdésekről, problémákról tart előadást, a kérdéseket a szakirodalomra reflektálva fogalmazza meg. A beszámoló célja, hogy a doktorandusz mind a saját, mind a doktori program többi hallgatója számára releváns módon értelmezzen egy szabadon választott kutatás-módszertani problémát, annak lehetséges megoldási kísérleteivel, etikai kérdéseivel, kutatástörténetével.

A hallgató az előadás vázlatát az előadás előtt egy héttel előre megküldi a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak.

 

4. félév: Egy, a disszertáció témájából írt tanulmány vagy a disszertáció egy fejezetének bemutatása és megvitatása.

A tanulmány lehet megjelent vagy megjelenés alatt álló, vagy kifejezetten erre az alkalomra írt tanulmány. A szöveget a doktorandusz az előadása előtt két héttel eljuttatja a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak. Az órán a doktorandusz bemutatja és vitára bocsátja a tanulmányt.

 

A beszámolók célja kettős: a) a hallgatók vitakultúrájának fejlesztése; b) a műhelymunkában való részvétel, a kritikák, kérdések és vélemények megfogalmazása révén az írásmű színvonalának emelése. A vitában való részvétel a hallgatók számára kötelező.

Az órai feladatok teljesítése minimum egy óra (60 perc), tehát a hallgató legalább egy órás előadást tart az adott problémáról, feladatról. A kurzus teljesítésének feltétele a hallgatói aktivitás, a beszámolók kritikai értékelése, hozzászólás, véleménynyilvánítás. A doktoranduszok munkájának értékelését a félév során teljesített beszámoló(k) és a műhelymunkán való aktív és konstruktív részvétel együttesen adja. A doktorandusz munkájának értékelését a doktori program oktatói végzik el.

 

 

IV. A kutatási és disszertációs szakasz beosztása és követelményei

A sikeres komplex vizsga után a kutatási és disszertációs szakaszban a hallgatóknak a félévente egy-egy konzultációt, ill. tudományos gyakorlati tárgyakat is teljesíteniük kell. Ez utóbbiakat a szakasz bármelyik félévében teljesíthetik, az alábbiak szerint:

  1. Oktatási/kutatási gyakorlat (teljesítés módja: oktatásban való részvétel, kiállításrendezés, lektorált folyóiratban vagy tanulmánykötetben közzétett vagy közlésre elfogadott tudományos publikáció )

  2. Konferencia 1. és 2. (teljesítés módja: A konferencia programjában szereplő előadás tartása hazai vagy nemzetközi konferencián)

  3. Publikáció 1. és 2. (teljesítés módja: lektorált folyóiratban vagy tanulmánykötetben közzétett vagy közlésre elfogadott tudományos publikáció )

  4. Prezentáció

 

 

V. Komplex vizsga – követelmények

A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (az első négy aktív félévben) előírt 120 kredit, ezen belül valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése. Komplex vizsgát a hallgató csak aktív félévben tehet. A komplex vizsgára jelentkezés külön nyomtatványon történik (doktori szabályzat 10. sz. melléklete) az egyetem által előírt jelentkezési időszakban (erről a doktori program tájékoztatást küld a félév elején).

 

A doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgatók (tehát a csak a „Kutatási és disszertációs” képzési szakaszra felvételizők) esetében a komplex vizsga a felvételi vizsga, doktoranduszi jogviszonyuk a komplex vizsgára történő jelentkezéssel, annak elfogadásával, és a vizsga sikeres teljesítésével jön létre.

 

A komplex vizsga két részből áll:

  1. az elméleti részből, amely során a doktorandusz a doktori program képzési tervének legalább két tárgyából/témaköréből tesz vizsgát, a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot. Az elméleti részben szerezhető pontszámokat a doktori iskola saját szabályzatában határozza meg, a vizsgarész akkor sikeres, ha a vizsgabizottság a doktorandusznak a megszerezhető pontszámok minimum 60 %-át megadta. A komplex vizsga tételeit lásd itt.

  2. a tudományos előrehaladásról való beszámolásból. A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot saját kutatási területének szakirodalmi ismereteiről, beszámol a doktori témájában végzett kutatásainak eredményeiről, megjelent tudományos közleményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A vizsgarész akkor sikeres, ha a vizsgabizottság a doktorandusznak a megszerezhető pontszámok minimum 60 %-át megadta.

 

A sikertelen komplex vizsga maximum egy alkalommal, ugyanabban a vizsgaidőszakban ismételhető meg. Ha a hallgató az utóvizsgát sem tudja teljesíteni, jogviszonya megszűnik, újra kell felvételiznie.

 

A komplex vizsga értékelése megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. Megfelelt minősítést akkor kaphat a doktorandusz, ha mind az elméleti részben, mind a tudományos előrehaladásról való beszámolás során a megszerezhető pontszámok legalább 60%-át elérte.

 

A doktorandusznak a sikeres komplex vizsgát követően maximum négy aktív félév alatt van lehetősége az abszolutórium kiadásához szükséges 240 kredit még hiányzó részét megszerezni. A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése.

A doktorandusznak a komplex vizsgát követően három éven belül a kari doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania.

 

 

VI. Halasztás

A hallgató a képzési idő kétszeresén (16 félév) belül a képzési és kutatási szakaszban és a kutatási és disszertációs szakaszban maximum 4-4 félévet aktiválhat.

A képzési és kutatási szakaszban nyolc félév alatt négy félév passziváltatható (de egybefüggően kettőnél több nem), a komplex vizsga utáni kutatási és disszertációs szakaszban viszont csak kettő szemeszter halasztására ad lehetőséget a törvény. A doktorandusznak a komplex vizsgát követően tehát három éven belül a kari doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő a doktorandusz kérelmére a doktori iskola tanácsának határozatával legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a doktorandusz ezen kötelezettségének szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.

 

VII: A félévek menetrendje

A doktori alkalmak időpontjáról és azok programjáról a tudományos titkár tájékoztatja a hallgatót. A képzési és kutatási szakaszban a hallgatói jelenlétet a Doktori Program jelenléti ívvel ellenőrzi. A hallgató előrelátható távollétéről előre értesíti a tudományos titkárt. Egy félévben egy, ún. konferencia-hiányzás elfogadott: amennyiben a hallgató előad a konferencián, az előadása anyagát leadja a konzulensének és a tudományos titkárnak, ha pedig hallgatóként vett részt a konferencián, egy 5 oldalas beszámolót készít a konferenciáról, és azt adja le. Ez a konferencia-beszámoló nem egyezhet meg a Kutatás szemináriumon teljesítendő konferencia-feladattal.

Az ezen túli igazolt távollét eseti elbírálás alapján külön feladat teljesítésével pótolható. Hiányos jelenlét vagy a feladatok nem teljesítése esetén a kurzus nem teljesíthető, újra fel kell venni.

 

A hosszú távú terepmunka a doktori program vezetőjének engedélyével lehetséges.

A doktorandusz a hallgatói jogviszonyának fenntartása állása mellett külföldi részképzésben is részt vehet. Erről bővebben: PTE BTK doktori szabályzata 26§ (9).

 

További információk:

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 2017. október 11. napjától hatályos Doktori Szabályzata: http://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/files/phd/btk_doktori_szabalyzat_20171011.pdfg

 

 

RÉGI KÉPZÉS (2016 előtt)

Tanterv:

A Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Doktori Program

    tantervét lásd itt.
    időtervét lásd itt.
 

A doktori képzés ideje:

3 év (6 félév), melyet max. 6 év alatt kell elvégezni.

A képzés menete:

A képzés 6 félévéből 4 félév kötelező óralátogatást tesz ki. Az 5-6. szemeszterben csak Konzultáció és Kutatás órákat kell felvennie a hallgatónak, kontaktórája nincs.

A képzés első négy félévben félévenként - a tanterv által meghatározott - négy kurzusra kerül sor: 1. Kutatás; 2. Konzultáció; 3. „Alapvizsga"; 4. „A kutatástól a disszertációig. Szemináriumi műhely." (részletesen lásd alább).

A képzés első szemeszterében a hallgatónak teljesítenie kell egy további kurzust, a Doktori Iskola közös kurzusát, melyről a Doktori Iskola tudományos titkára nyújt tájékoztatást.

Az 5-6. félévben már csak a Kutatás és a Konzultáció kurzusokat kell felvennie a hallgatónak.

 

A képzés beosztása - követelmények:

1.     Négy (félévente egy) Kutatás kurzus. Vezeti és értékeli: a doktorandusz konzulense.

A Kutatás kurzus teljesítése: Minden hallgató számára minden félévben kötelező egy szakmai konferencián való részvétel (akár előadóként, akár hallgatóként), és egy rövid, értékelő beszámoló írása a konferenciáról. A beszámolót a hallgató konzulense értékeli.

A Kutatás szeminárium további feladatait illetve teljesítését a konzulens határozza meg és ő is értékeli.

2.     Négy (félévente egy) Konzultáció kurzus. Vezeti és értékeli: a doktorandusz konzulense.

A Konzultáció kurzus teljesítése: Minden hallgató számára minden félév végére kötelező feladat recenzió írása egy, a témájukhoz közel álló, 5 évnél nem régebbi idegen nyelvű könyvről. Terjedelem: minimum 10.000 leütés. A recenziót a hallgató konzulense értékeli.

A Konzultáció kurzus további feladatait illetve teljesítését a konzulens határozza meg és ő is értékeli.

3.     Négy (félévente egy) ún. alapvizsga négy alaptémából. Értékelik: az adott félévért felelős oktatók. A négy téma a következő: anyagi kultúra, folklór, kulturális antropológia, antropológiai-néprajzi módszertan. A négy aktív félév mindegyikének végén egy-egy, a félév elején meghatározott témából kell - szóbeli vagy írásbeli - vizsgát tenni. A teljesítés követelményét, és ehhez tartozó olvasmánylistát a hallgató a félév elején kézhez kapja.

4. „A kutatástól a disszertációig. Szemináriumi műhely."

1. félév: Szakirodalmi beszámoló

A hallgató a saját kutatási témájához kapcsolódó szakirodalmat, a téma kutatástörténetét dolgozza fel és mutatja be szóbeli előadás formájában. A feldolgozott szakirodalom listáját és az előadás vázlatát az előadás előtt egy héttel előre megküldi a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak. A megvitatásban kötelezően részt vesznek a doktoranduszok is, akik az előre megküldött anyagból felkészülnek a vitára.

2. félév: Saját kutatásról szóló hallgatói beszámoló

A hallgató az előadás vázlatát az előadás előtt egy héttel előre megküldi a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak.

3. félév: Módszertani probléma feldolgozása és bemutatása

A hallgató a saját kutatása kapcsán felmerült módszertani kérdésekről, problémákról tart előadást, a kérdéseket a szakirodalomra reflektálva fogalmazza meg. A beszámoló célja, hogy a doktorandusz mind a saját mind a doktori program többi hallgatója számára releváns módon értelmezzen egy szabadon választott kutatás-módszertani problémát, annak lehetséges megoldási kísérleteivel, etikai kérdéseivel, kutatástörténetével.

A hallgató az előadás vázlatát az előadás előtt egy héttel előre megküldi a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak.

4. félév: Egy, a disszertáció témájából írt tanulmány vagy a disszertáció egy fejezetének bemutatása és megvitatása.

A tanulmány lehet megjelent vagy megjelenés alatt álló, vagy kifejezetten erre az alkalomra írt tanulmány. A szöveget a doktorandusz az előadása előtt két héttel eljuttatja a tudományos titkárnak, aki szétküldi minden oktatónak és hallgatónak. Az órán a doktorandusz bemutatja és vitára bocsátja a tanulmányt.

A beszámoló célja kettős: a) a hallgatók vitakultúrájának fejlesztése; b) a műhelymunkában való részvétel, a kritikák, kérdések és vélemények megfogalmazása révén az írásmű színvonalának emelése. A vitában való részvétel a hallgatók számára kötelező.

Az órai feladatok teljesítése minimum egy óra (60 perc), tehát a hallgató legalább egy órás előadást tart az adott problémáról, feladatról. A kurzus teljesítésének feltétele a hallgatói aktivitás, a beszámolók kritikai értékelése, hozzászólás, véleménynyilvánítás. A doktoranduszok munkájának értékelését a félév során teljesített beszámoló(k) és a műhelymunkán való aktív és konstruktív részvétel együttesen adja. A doktorandusz munkájának értékelését a doktori program oktatói végzik el.

 

5.     A hallgató minden félévben meghallgat egy, a doktori program által szervezett előadást, vagy részt vesz egy doktori védésen vagy szakmai műhelyvitán. A részvételt jelenléti ívvel ellenőrizzük.

 

A félévek beosztása:

A doktori alkalmak időpontjáról és azok programjáról a tudományos titkár tájékoztatja a hallgatót. A hallgatói jelenlétet a Doktori Program jelenléti ívvel ellenőrzi. A hallgató előrelátható távollétéről előre értesíti a tudományos titkárt. Egy félévben egy, ún. konferencia-hiányzás elfogadott: amennyiben a hallgató előad a konferencián, az előadása anyagát leadja a konzulensének és a tudományos titkárnak, ha pedig hallgatóként vett részt a konferencián, egy 5 oldalas beszámolót készít a konferenciáról, és azt adja le. Ez a konferencia-beszámoló nem egyezhet meg a Kutatás szemináriumon teljesítendő konferencia-feladattal.

Ezen feletti igazolt távollét eseti elbírálás alapján külön feladat teljesítésével pótolható. Hiányos jelenlét vagy a feladatok nem teljesítése esetén a kurzus nem teljesíthető, újra fel kell venni.

A hosszú távú terepmunka a doktori program vezetőjének engedélyével lehetséges.

A doktorandusz a hallgatói jogviszonyának fennállása mellett külföldi részképzésben is részt vehet. A külföldi tanulmányút során szerzett ismeretek elfogadását tanulmányi és vizsgaszabályzat 54-55. §-ai alapján a Kreditátviteli Bizottságtól kell kérelmeznie a doktorandusznak, azzal, hogy a Kreditátviteli Bizottság a döntése előtt kikéri a témavezető javaslatát. (lásd Egyetemi Doktori Szabályzat 23. § (7))

Halasztás: A képzés ideje alatt a hallgató háromszor egy, összesen 3 év halasztást kérhet.

Egyszerre maximum egy év halasztást kérhet, tehát halasztási kérelmét - szükség esetén - évente meg kell ismételnie. Kérelmét a Doktori Program vezetőjének kell benyújtania az adott szemeszter időbeosztásában megjelölt határidőig. Az időbeosztás minden félév előtt megjelenik a PTE BTK honlapján.

 
Összeállította:
Dr. Vargyas Gábor
programvezető
PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola
Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Doktori Program

és
Dr. Farkas Judit
egyetemi adjunktus
PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola
Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Doktori Program

Pécs, 2015. január 15.